2011.12.18. 12:37:35
Bakacsi Gábor
Posts: 16
|
Normal 0 21 MicrosoftInternetExplorer4 /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman";} Daruvonulás és annak árnyoldalai
Ősszel az északi, zömében Finnországi költőterületekről a Kárpát medencébe érkeznek a darvak. Szeptemberben az első pár száz, október elején pár ezer, majd ez a szám felfut több tízezresre. A csúcs létszám az elmúlt években 100-120 ezer példány körül tetőzött. Ezt a megszokott éjszakázóhelyekre este behúzó madarak számlálásával, vagy ha az pontosan nem lehetséges, akkor megközelítő becsléssel tudjuk felmérni. Optimálisan az esti behúzás fokozatosan történik, akkor 1-1 és negyed óra alatt viszonylag jól számlálhatók. Borús időben, vagy ha a táplálkozó területeken korán megzavarják őket, akkor néha fél órán belül lezajlik a behúzás. Ilyenkor egyszerre özönlik be akár tízezer daru is. Ekkor a V alakban húzó madarakból megszámlálunk 10-50-100 példányt, majd ezek halmazát próbáljuk rámérni a következő csapatokra is. A szinkronszámlálások csütörtökön délután-este történnek. Ekkor a Hortobágytól Pusztaszerig, a kardoskúti és a szegedi Fehér-tó környékén, de a Vajdaságban levő Sóskopót is megfigyelik a madarakat a nemzeti parkok szakemberei, illetve a madártani egyesületek önkéntesei. Néhány számlálási adat, a teljesség igénye nélkül.
A november 10-i daruszinkronok eredményei:
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság:
Szegedi Fehér-tó 28000 (Bakacsi G, Albert A)
Pusztaszer 3200 (Pataki Zs)
Országos összesen: 66240
November 24:
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság:
Szegedi Fehér-tó 20800 (Albert A)
Pusztaszer 500 (Pataki Zs)
Országos összesen: 27050
Vonulás során Európában talán már a vadászat nem fenyegeti ezeket a nemes és szép madarakat. Annál több a technikai vagy civilizációs ártalom. Pusztult már el vagy jó évtizede csávázott vetőmag miatt jelentős számú egyed. És ami folyamatosan pusztítja a nagy vándorokat, az ködös időben az elektromos légvezetékek tömege. A 20 kV-os vezetékeket a Hortobágy térségében zömében kiváltották földkábelekkel, de itt a térségben lenne még mit eltüntetni. Ez „csak” pénz kérdése: súlyos százmilliók árán, de megoldható lenne. Viszont a magas feszültségű 400 kV-os vezetékek sajnos nem fektethetők a föld alá. Szigetelésük meg nem hozna eredményt, hiszen nem is áramütéssel pusztítanak, hanem mechanikai sérülésekkel. Nyak és szárnytörés, lábsérülések, zúzódások érik a darvakat, amikor ködös időben, kb. 50km/órás sebességgel ütköznek a kábellel. Aztán a betegeket már a ragadozók váltják meg a szenvedéseiktől, ha nem az ember talál rájuk előbb. Mi sokszor csak a megrágott, széttépett maradványokból következtetjük ki, hogy róka vagy éppen a réti sas evett belőle.
A december 2-3-i hétvégi ködös időben a pusztulás nagyságrendje 15-20 példány is lehetett.
A szegedi Fehér-tavon a napokban egy fiatal daru különösen járt. Valami okból legyengült, és éjszakára valószínűleg lefeküdhetett. Reggelre a szárnytollaira ráragadt és ráfagyott az iszap a lecsapolt tómederben. Képtelen volt a repülésre, a sárgombócok a földig húzták le a szányvégeket, amikor futva menekült. Sikerült befogni a madarat és lemosni a sarat a tollairól. Hajszárítóval és törölközővel is próbáltuk rendbe szedni a bajbajutottat. Sajnos az elengedés nem volt sikeres. Vagy a kellő erőnlét hiányzott, vagy meghúzódtak a szárnyizmok és izületek az egész-napos súlyfürdő mellékhatásaként. Csapkodott a szárnyaival, de nem tudott elemelkedni. Ezért újra befogtuk és a Szegedi Vadasparkba szállítottuk. Ott már társa is akadt egy korábban kézre került és bevitt öreg daru személyében. Remélhetőleg elviselik a fogságot és felépülnek. Akkor tavasszal szabadon lehet őket majd ereszteni, hogy visszatérjenek a költőterületükre.
Bakacsi Gábor
|